Az adatok elérhetősége és kezelése ugyanolyan kritikus az egészségügyben, mint a nagyvállalati környezetben. Az IBT-nél kiemelt figyelmet szentelünk a digitális egészségügyi megoldásoknak, ezért is terveztük és valósítottuk meg a Smart regisztert, amely nem csak az adatok rögzítésére, hanem azok feldolgozására és kezelésére is egy könnyen kezelhető megoldást nyújt a páciens életút követésében. A mostani cikkünkben ezt ismerhetitek meg.
Egy mobile-first világban gyakorlatilag már mindenki alkalmazásokban gondolkozik. Azonban fontos definiálnia a cégeknek a scope-ot, mielőtt alkalmazásfejlesztésbe kezdenek, ugyanis nem mindegy milyen appra van szükségük. A cikkünkben megnézzük milyen app típusok vannak és azok előnyeit és hátrányait is végig vesszük.
Az alkalmazásfejlesztésnek számos módszere létezik, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A fejlesztési módszer kiválasztása olyan tényezőktől függ, mint a projekt követelményei, a költségvetés, az ütemterv, a célplatformok és a fejlesztőcsapat szakértelme. Ha ezeket pontosan tudjuk definiálni, akkor nem csak időt tudunk spórolni, hanem a költségeket is tudjuk csökkenteni. Nézzük is meg milyen alkalmazástípusok a legelterjedtebbek!
Natív alkalmazásfejlesztés
A natív alkalmazások kifejezetten egy adott platformra (pl. iOS vagy Android) készülnek, így a legjobb teljesítményt és felhasználói élményt nyújtják az adott platformokon.
Technológiai példa: Natív alkalmazásokat a platformok saját technológiáival Kotlin (Android) és Swift (iOS) nyelven lehet fejleszteni
Előnyök: Hozzáférnek a platformspecifikus funkciókhoz, és a legújabb technológiákat tudják kihasználni.
Hátrányok: A natív alkalmazások fejlesztése minden platformhoz külön kódbázisokat igényel, ami magasabb fejlesztési költségeket és hosszabb időt eredményez. A karbantartást és a frissítéseket minden platform esetében külön-külön kell elvégezni.
Crossplatform alkalmazásfejlesztés
Acrossplatformos keretrendszerek lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy egyszer írjanak kódot, és azt több platformra is publikálhassák.
Technológiai példa: Flutter, React Native, Kotlin Multiplatform
Előnyök: Egyensúlyt kínálnak a natív és a hibrid megközelítések között, jobb teljesítményt biztosítanak, mint a hibrid alkalmazások és a kód újrafelhasználását a különböző platformokon.
Hátrányok: Bár a platformokon átívelő keretrendszerek fejlődtek, még mindig hiányozhat belőlük a hozzáférés néhány platformspecifikus funkcióhoz vagy API-hoz, bár ezek natív kóddal pótlhatóak. A teljesítmény kissé alacsonyabb lehet, mint a natív alkalmazásoké, bár a különbség gyakran elhanyagolható.
Hibrid alkalmazásfejlesztés
A hibrid alkalmazások webes technológiák (HTML, CSS, JavaScript) felhasználásával készülnek és egy telepített alkalmazásba épített böngészőben futnak, amik azt az érzetet adják a felhasználónak, mintha egy natív appot használna.
Technológiai példa: Ionic Capacitor, Apache Cordova, AppJS
Előnyök: Több platformon is telepíthetők, ami csökkenti a fejlesztési időt és költségeket. A frissítések és a karbantartás egyszerűbb, mivel egyetlen kódbázisban végezhetők. Továbbá natív appba ágyazott működésüknél fogva hozzáférnek a készülék erőforrásaihoz is.
Hátrányok: A hibrid alkalmazások nem biztos, hogy ugyanazt a teljesítményt és felhasználói élményt nyújtják, mint a natív alkalmazások. Webes nézetekre támaszkodnak, amelyek néha lassabbak lehetnek, mint a natív komponensek. A platformspecifikus funkciókhoz való hozzáférés korlátozott lehet.
Progresszív webes alkalmazások (PWA-k vagy web appok)
A PWA-k olyan webes alkalmazások, amelyek böngészőn keresztül érhetők el, standard webes technológiákkal fejleszthetőek, de alkalmazásszerű élményt nyújtanak.
Technológiai példa: Vue.Js, Stencil.js
Előnyök: Platformfüggetlenek, és bármilyen böngészővel rendelkező eszközön elérhetők. A PWA-k könnyen frissíthetők és karbantarthatók, mivel webszervereken tárolják őket.
Hátrányok: A PWA-k a natív vagy hibrid alkalmazásokhoz képest korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az eszközfunkciókhoz és API-khoz. Nem biztos, hogy ugyanolyan szintű teljesítményt vagy offline képességeket nyújtanak, mint a natív alkalmazások.
Alacsony kódú vagy kód nélküli alkalmazásfejlesztés
Ezek a platformok lehetővé teszik a korlátozott kódolási tapasztalattal rendelkező fejlesztők számára, hogy vizuális felületek és előre elkészített komponensek segítségével gyorsan hozzanak létre alkalmazásokat. Ezt az alkalmazásfejlesztési típust szokták Low-Code vagy Codeless típusnak is hívni.
Technológiai példa: BuildFire, Backendless platform
Előnyök: Csökkenti a kiterjedt programozási ismeretek szükségességét és felgyorsítja a fejlesztési időt.
Hátrányok: Az alacsony kódú vagy kód nélküli platformok korlátokba ütközhetnek a testreszabhatóság, a skálázhatóság és a komplex rendszerekkel való integráció tekintetében. Előfordulhat, hogy nem nyújtanak olyan szintű kontrollt, mint a hagyományos kódolási megközelítések, ami korlátozza az alkalmazás rugalmasságát.
A konklúzió
Érdemes megjegyezni, hogy a fent említett előnyök és hátrányok általánosítások, a konkrét fejlesztési módszertől, eszközöktől és a projekt követelményeitől függően változhatnak. Összességében az alkalmazásfejlesztési módszer kiválasztásának ezek a tényezők gondos értékelésén kell alapulnia, hogy a projekthez a legjobban illeszkedő megoldást tudjuk választani.
Ha Ti is alkalmazásfejlesztésen töritek a fejeteket és szeretnétek többet megtudni arról, hogy a Ti igényeiteknek melyik megoldás felel meg a legjobban, akkor írjatok nekünk az info@ibtconsulting.hu címre és örömmel segítünk!
